2016. augusztus 13., szombat

1. fejezet (folytatás 3.)

Sziasztok! 

Remélem, ma már le tudom írni a teljes fejezetet... 

- Varázslatos hely... - mondtam, a tájat fürkészve.
Jack csak mosolygott.
- Valamennyire csak tudsz lovagolni, ha idáig eljutottál!
- Valamennyire... - ismételtem Jack szavát.
- Akkor, verseny a fáig! - kiáltott fel, és már indult is.
 Én csak bámulni tudtam, ahogyan a lovával szélsebesen vágtatott át a réten. Megesküdtem volna, hogy én a lovamnak semmiféle jelzést nem adtam. Freedom mégis elindult. De nem is akárhogy! Úgy éreztem, repülök. Már értem miért ez a neve. Mint a villám, olyan gyorsan elértük az öreg tölgyfát. Még Jack-éket is megelőztük. Épphogy megtudtam fékezni a lovamat, mielőtt belecsapódhattunk volna a fába. A szívem a torkomban dobogott. A szám kiszáradt. Jack is odaért hozzánk. Leszálltunk a lovakról, kikötöttük őket. A patak pont mellettünk folydogált, így inni is tudtak.
- Na, milyen volt? - kérdezte, Jack.
- Nagyszerű! Mintha szárnyaltam volna! - mondtam lihegve.
- Még hogy nem tudsz lovagolni! Minket is kielőztetek! - úgy mondta ezt, mintha valami díjlovagló lenne.
Lehuppantam a fűbe. Jack mellém ült.
- Annie?
- Igen, Jack?
- Honnan jöttél?
- Párizsból.
- Hűha... - eléggé meglepődött. - Párizsból Farmville-be?
- Aha. A szüleim megunták a nagyvárost. Nyugalomra vágytak. Ráadásul elég jó állást kaptak itt...
Bólintott.
- Lassan vissza kéne mennünk. Még van egy kis elintéznivalóm a városban... - mondta pár perc múlva, elgondolkodva.


*

Egész este Jack-en járt az eszem. Nagyon jól éreztem magam vele. Reménykedtem benne, hogy van még pár hely a városban, amit megmutathat. Rejtélyes srác. Nem sokat beszél magáról. Gack Greenwood. Hmm. Pedig érdekel... nagyon is. De van még időnk. Ez még csak a kezdet...

*

Mikor reggel felébredtem és lementem a konyhába reggelizni, a hűtőn egy cetli fogadott. Anyának és apának, sürgősen el kellett utazniuk. Csak hétvégén tudnak hazajönni. Hétfő van. 'Szuper!' Egy teljes hét egyedül.


Oké. Nem sikerült befejeznem a fejezetet. Eléggé hosszú... Azért, remélem van akinek tetszik, és végigolvassa a bejegyzéseimet... :) 

Köszönöm, hogy elolvastad: 
                                            Annie, the author :*
                                   



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése