Sziasztok!
*
Amikor beértünk - Jack kocsijának köszönhetően, meglehetősen gyorsan - az iskolába, mindenki minket nézett. Sokan köszöntek nekünk a tantermünkhöz vezető folyosón. Jack bizonyára elég népszerű. Mikor beléptünk a terembe, egy kétszemélyes padra mutatott.
- Ott lesz a helyed, ha szeretnéd, rendben? - kérdezte, majd kissé zavarba jött. A teremben lévők, mind minket néztek. - Na jó, ez így elég béna volt... Szeretnél mellettem ülni? - mosolygott.
- Aha - vágtam rá, bár kicsit én is zavarban voltam.
Leültünk a helyünkre. Egy barna hajú srác lépett be az ajtón, majd intett egyet Jack felé. Jack visszaintett.
- Sziasztok! - köszönt a fiú, mire a padunkhoz ért.
- Szia! - köszöntem.
- Heló! - köszönt Jack, és kezet fogott vele.
- Jack barátnője? - kérdezett kedves mosollyal az arcán.
Jack-re pillantottam, és elpirultam.
- Olyasmi... - vigyorgott, közben megsimogatta a hátamat, és oldalról fél karjával átölelt.
- Grat' tesó! Szép kislány! - mondta erre a barna hajú, és Jack vállába bokszolt.
Ilyen béna szöveget még nem hallottam!
- Annie vagyok - szólaltam meg.
- Daniel - mondta.
Becsöngettek Mindenki a helyére ült.
Jack valahogy a suliban annyira... más. A haverja, Daniel meg olyan béna...
Az osztályfőnök elég jó fej. Fiatal. Nő. Kedves. Vele volt az első óránk.
Rendben volt az óra... Csak egy bajom volt: kicsit kellemetlenül éreztem magam, mert Jack végig a combomat simogatta, vagy éppen a kezemet fogta, amivel az egész osztály figyelmét - még a tanárét is - magunkra vonta. Ráadásul, gyakorlatilag letapizott!
Mikor kicsöngettek, Jack elment a haverjaival. Egyedül maradtam. A következő órám: kémia. Úgy döntöttem, kimegyek az udvarra.
- Szia! Jack barátnője, igaz?
Úgy látszik, ehhez hozzá kell szoknom.
A női hang irányába fordultam. Egy csinos, hosszú, hullámos, szőke hajú lány állt előttem.
- Szia... Igen... - nyújtottam el a szót, bizonytalanul.
- Alice vagyok - mosolygott. - Jack egyik jó barátja.
- Annie... az én nevem Annie - mosolyogtam vissza.
- Gyere! Sétáljunk egyet! - mondta.
Bólintottam.
- Egyébként, honnan jöttél? - kérdezte.
- Párizsból - feleltem.
Meglepődött. Elkerekedett, kék szemeivel nézett rám. De egyelőre nem mondott semmit.
- Amúgy egy osztályba járunk, igaz? - kérdeztem.
- Igen - biccentett a fejével. - Egyébként, honnan ismered Jack-et?
- Szomszédok vagyunk - feleltem, miközben kikerültem egy csoport fiút.
Az egyik füttyentett mikor elmentem mellette. Megráztam a fejem, miközben visszafordultam Alice-hez.
- Értem - mondta. - Most már vissza kellene mennünk. Mindjárt becsengetnek. Neked mi a következő órád?
- Kémia. Neked?
- Töri - húzta a száját.
Én szeretem a történelmet. Ötödik óta ötös vagyok belőle.
Jack-kel ez az óránk is közös volt, így megmutatta merre van a kémiaterem. Ő lett a tanulópárom.
Kicsit szigorú a tanár, de egyébként jó volt.
Mára ennyi. Remélem tetszik a történet. :) Ha igen, írd meg nyugodtan! ;)
Fontos tudni, hogy Annie személye nem egyenlő velem. Persze, egy csomó mindenben hasonlítunk, de rengeteg dologban különbözünk is.
Köszönöm a megtekintést:
Annie, the author :*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése